A rendezvény fő témája az állatokkal szembeni erőszak visszaszorításának lehetőségi és a megmentett állatok eredményes rehabilitációja. A konferencia elsősorban szakembereknek, állatvédőknek, állatorvosoknak, pedagógusoknak szólt.
Konferencián az érdeklődő szakemberek megismerkedhetnek az ORFK főtanácsadója, dr. Garamvölgyi László előadása révén az állatkínzások nyomozása során szerzett tapasztalatokkal, a felmerülő problémákkal, a magyarországi ügymenettel. Kiderül továbbá, hogy Angliában és más tőlünk fejlettebb állattartási kultúrával rendelkező országban hogyan működik az állatrendőrség. Helen Hudson, az Angliából érkezett állatvédelmi felügyelő prezentációjában hangsúlyozta: „Angliában akár privát alapítványok is létrejöhetnek, és teljes joggal felléphetnek az állatok védelmében. Írországban és Skóciában az állatvédőknek szintén hatalmukban áll jogi lépéseket tenni az állatkínzókkal szemben. A helyi állatvédő hivatalok és a rendőrség is törvényes joggal bírnak a vadon élő állatok, gazdasági állatok, és társállatok (pl. kóbor kutyák) ellenőrzésével kapcsolatban is.
Bár Magyarországon is valós igény van az állatrendőrség létrehozására és civil kezdeményezésekre már találunk is pozitív példát (www.allatrendorseg.hu), de jelenleg kormányzati szinten a kérdés még nincs napirenden. Pedig az állatkínzásos esetek száma szerint a probléma ma Magyarországon valós. Évente átlagosan 500 esetben indít nyomozást a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt, de valószínűsíthető, hogy nagyon sok a látens bűncselekmény, a törvényi szabályozás visszatartó ereje nem érzékelhető, sőt az állatvédők szerint folyamatosan nő az állatkínzásos esetek száma. Problémát jelent továbbá az is, hogy az esetek kapcsán lefoglalt állatok elhelyezése sem megoldott.
Magyarországon 52 regisztrált állatmenhely, illetve 86 gyepmesteri telep működik. Befogadóképességük véges, legtöbbjük zsúfolásig telt, sokuk a fennmaradásért küzd, ráadásul számos menhelyi állatnak kilátástalan a helyzete –állítja dr. Sátori Ágnes állatorvos. Előadásában érdekes eredményekről számolt be egy 2008-as felmérés kapcsán arról, hogy mi alapján választanak az emberek kutyát egy menhelyről. A felmérés szerint közepes vagy kistestű, inkább világos színű, jámbor, fajtatiszta kölyökkutyát vesznek legszívesebben magukhoz a menhelyekről kutyát választók"
A Pedigree® Örökbefogadási Program kezdeményezőjeként hisszük, hogy a helyes állatvédelmi szemlélet, valamint a felelős magatartás megismertetése és elterjesztése nem csupán az állatok és élő környezetünk javát szolgálja, hanem az egészséges társadalom elérésének eszköze is, hisz az állatokkal való bánásmód az emberek közötti kapcsolatokban is visszatükröződik.