November 26-án este csörgött alapítványunk ügyeleti telefonja: Velence Önkormányzata jelentkezett, segítséget kérve. Az önkormányzat dolgozói hazafelé indultak, mikor észrevettek egy dobozt az ajtóban. A dobozban pedig apró kutyakölyköket, akik mindent elkövettek azért, hogy kiszabaduljanak a helyükről. Az apró fogaknak köszönhetően a doboz már majdnem szétesett, így az önkormányzat dolgozói karjukban egy-egy kutyabébivel várták az állatmentők megérkezését. Hét kis jól táplált, izgága, éber kölyök. Ők lettek a hét napjai.

Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek kislányok, Szombat és Vasárnap pedig kisfiúk. Fajtájukat tekintve magyar vizslák, így kétségünk sem volt afelől, hogy sorba fognak állni értük a leendő gazdák. De nem mehet az csak úgy, hogy bárki – aki ideérkezik – máris viheti a bébiket.

Először is a kölyköket el kellett vinni orvoshoz, hogy megtudjuk, minden rendben van-e velük, majd a kötelező oltásokon is át kellett esniük. Ezután jöhet a fényképezés, bár ahogy a képeken is látszik, nem igazán élvezték még a kicsik a rivalda fényét. A fényképezőgép csak azért érdekelte őket, mert van egy madzagja, amit lehet rágni, húzkodni. A világ még nem volt fontos számukra, csak a játék, és természetesen az ennivaló. Mert ezek a bébik állandóan éhesek voltak. Mikor elkészültek a képek, felkerültek a www.aska.hu oldalra, és az internet segítségével szétrepítettük a hírt, hogy egy kis család mihamarabb új otthonba költözne.

Azonnal égni kezdtek a vonalak. Elsőként Péntekért jelentkeztek, ő debreceni lakos lett. Majd következett Szombat, aki Sárszentágotára került. Érkezett egy gazdi Gödöllőről Hétfőért, akiért a felnőttek mellett négyéves kis gazdája is eljött. Pár nappal később Vasárnapért jött gazdája, aki Fehérváron maradt. Vasárnapot Kedd követte, aki sárszentágotai lakos lett. Csütörtökért kiskosárral érkezett a gazda, ő is helyi lakos maradt. Utolsónak Szerda költözött Fehérvárra.

Hát így történt, hogy mindössze 37 óra alatt szétszéledtek a hét napjai.

Alpha Segítő Kéz Állatkórházi Alapítvány